Schlatter-Osgood betegség
A csontok növekedése gyermekkorban egy, a csontban megmaradó porcsáv, az ún. növekedési zóna révén történik. Ez a porcsáv hozza létre a növekedéshez szükséges újabb és újabb csontszövetet.
-
ábra: Sematikus ábra a térdről oldalnézetben. Felül a combcsont, alul sípcsont látható. Mindkét csont végdarabjához közel, vastag vonalként ábrázoltuk a növekedési zónát, amely a növekedés folyamán az új csontot létrehozza. A sípcsont növekedési zónája, ahogy az ábrán is látható, elöl kissé lefelé hajlik.
Gyermekeknél gyakran fordul elő, hogy a terhelés, az ismétlődő erőbehatások következtében ezeken a területeken a porcsávban, illetve a növekvő csontmagban mikrosérülések jönnek létre és gyulladás alakul ki. Ennek következtében az új csont fejlődése időlegesen zavart szenved.
A Schlatter- Osgood betegség esetében a sípcsont gumójának növekedési zónájában és csontmagjában jön létre a gyulladás és a zavart fejlődés.
Okok:
A betegség pontos okát nem ismerjük. Feltehetőleg a hajlam az ehhez hasonló betegségre öröklődik, amihez hozzájárul az intenzív növekedés fázisában megfigyelhető porcsáv sérülékenység és az ismétlődő terhelés.
Tüntetek:
A gyermekek terhelésre jelentkező térd alatti fájdalmat panaszolnak. Az érintett terület nyomásérzékeny, duzzadt lehet.
Diagnózis:
A diagnózis a tünetek alapján általában könnyen felállítható, a betegség más térd betegségektől elkülöníthető.
A diagnózis bizonyítására röntgen felvételre lehet szükség, melyen a csontmag kompaktsága, feltöredezettsége figyelhető meg.
2. ábra: Schlatter-Osgood betegség. A sípcsont csontmagjának elülső részét érintő gyulladás, mely a csont kompaktsága, vagy feltöredezettségeként ábrázolódhat röntgen felvételen.
Kimenetel:
A betegség következtében változó rendszerességgel jelentkező vissza-visszatérő panaszok jellemzőek. Ugyanakkor a csontosodási zavar idővel megszűnik, és kialakul a normális csontszerkezet. Amint a növekedés befejeződik, és a növekedési zóna maga is elcsontosodik a tünetek megszűnnek és a panaszok visszatérése a továbbiakban nem várható. Ritkán előfordul, hogy panaszokat okozó különálló csontdarab marad vissza, melynek műtéti úton történő eltávolítása javasolt.
Kezelés:
Panaszos időszakokban rövid pihentetés, fájdalomcsillapító gyulladáscsökkentő kenőcs alkalmazása és jegelés javasolt.
Visszamaradt, különálló és panaszokat okozó csontdarab esetén műtéti megoldás mérlegelendő.
3. ábra: A növekedés lezáródása után visszamaradt, különálló csontdarab, mely gyakran fennmaradó panaszokat okoz.
A visszamaradt csontdarab eltávolítása:
A csontdarabot a fájdalmas terület fölött ejtett, néhány centiméteres bőrmetszésből távolítjuk el. A térdkalács inat hosszában kettéválasztjuk vagy oldalirányból eltartjuk, és felkeressük a különálló csontdarabot, melyet eltávolítunk. Amennyiben az eltávolítás után előemelkedő csontperemet észlelünk, azt, mivel panaszokat okozhat, kiegyenlítjük, megkisebbítjük. Az ín folytonosságát helyreállítjuk, és zárjuk a bőrsebet. A műtét után rögzítésre, gipszre nincs szükség. Az operált végtagra a gyermek ráállhat, de a térdet néhány hétig még kímélni javasolt.